Néhány kósza gondolat......
Köztudott tény h, mindenki hazudik.. Erre manapság olyan szükségünk lett mint a 12 éves "gyerekeknek" a mobiltelefonra.. Már ha a mai fiatalságot eggyáltalán lehet nevezni gyerekeknek... Persze ezt én írom aki hatalmas élet tapasztalattal rendelkezik.. Pár dolgot ugyan megtapasztaltam, de ezek az élet tengerében egészen apró kis mikróbák.. Éreztem már magam végtelen boldognak, és végtelen elhagyatottank.... És mint ahogy, ahogy fankadeli is mondja, feltettem már magamnak jó párszor a kérdést, hogy miért baszik ki velem az élet módszeresen... Mintha az előző életemben én magam lettem volna az antikrisztus... Persze voltak jó dolgok is, de ezeket mindig igyekezett beárnyékolni valami... Szóval visszatérve az eredeti témához mindenki hazudik... Még a szerelmed is belehazudik a szemedbe... Hogy szeret.... És még is, ha megjelenik az álompasi akkor elhagy... vagy feltűnik a régi szerelem... Akit egyébként azért dobott ki mert valamikor egyszer megunta.... Persze az a másik valaki szerette, szereti.... És lesben állva figyelte mikor járhatna a csaj kedvébe, csak hogy meghódithatsa a kegyeit... Szóval mit várunk a minket körülvevő emberektől... Barátainktól, családtagjainktól... Mindenki úgy cselekszik h, saját magának legyen a legjobb.... Nem foglalkozunk azzal ,h másnak is jó legyen... Pedig nem kerülne semmibe ha jól belegondolunk... Csak pár kedves szó... hiszen mindenki szereti ha belophatja magát valaki másnak a szívébe.... és ezért is hazudunk... hogy elfogadjanak.. egy olyan társadalomban élünk ahol, nincs társadalom… csak sok egyén… szóval a szeretet, ez a hatalmas kincs ma már nincs velünk… szinte mindenki szegény… persze lehet h, megkapod életed autóját, vagy telenfonját de ezek a dolgok csak pillanatnyi örömet okoznak… hiszen mire jó a telefon ha nem tudsz valakit felhívni és elmondani h, szereted….mi értelme van mind a 400 csengőhangnak ha sose hív senki?? minden másban keressük az örömünket csak pont embertársainkban nem…ez már szinte nevetséges… és még is ha összejönnek az emberi kapcsolataid sokan elárulnak, elállnak mellőled.. az aki pár hónappal a legjobb embernek tartott, és a legjobb arcnak az egész univerzumban… szóval elhiteti veled, úgy isten igazán h, te vagy a legjobb arc.. elhagy, vagy csak unalmas, semmit mondó embernek tart.. pedig akár csak pár órával ezelőtt nem így gondolta… szóval ő is hazudott….megpróbálunk védekezni… és mivel… mi is hazudunk….csupán csak azért mert, úgy gondoljuk h, legjobb védekezés a támadás…lassan boldogtalanná válunk…persze gondolkozhatunk h, miért is történik ez így… de teljesen felesleges…megoldás olyan szinten nincs mint amikor matek érettségin a tanár kiadja a tételsort és te teljesen leblokkolsz…csupán azért mert félsz, hogy nem fog sikerülni…félsz az elvárásoktól…elgondolkozhatnánk az annyira sokat szajkózott felsőbbrendűségünkön…láttál te már hazug kutyát? Nem.. mert gazdájához, hűséges és mindent megtesz érte….és ezért nem kér semmit… ezért a végtelen odaadásért…csupán azt a kevés száraz tápot amit elérakunk…és még is sokan ezt sem becsülik…mert a szemét a kocsi után köti a kutyát…persze élvezkedik…csak szépen lassan adagolja a gázt h, lássa ahogy a kutya az élete után fut..persze esélye sincs…és elvezi a barom…és pont ugyan ezek vagyunk mi is…élvezzük ha a másik szenved….persze tagadjuk h, mi nem….de sokszor mi is pont ilyen érzéketlenek vagyunk…
2. nap
Kezdek rájönni…rájönni hogy kik azok az emberek akikre számíthatok..fura lény az ember…ha egy ideig rendbe mennek a dolgaink elbízzuk magunkat..nem számolunk vele hogy bármikor defektet kaphatunk az élet országutján…igen az élet olyan mint az országút…lehet hogy normálisan vezetel, a kressz minden szabályát betartod, de bármikor szembejöhet veled egy részeg soför..aki éppen a discoból tart haza fele, és vagánykodik a mellette ülő csajnak akit épp aznap este szedett fel..szóval ő csak jön és frontálisan ütköztök…és te hiába nem tettél semmi rosszat….mindenki megpróbál maga köre gyűjteni pár barátot…aki tényleg barát nem csak egy haver akivel péntekenként le részegedel….igazi barátra nagyon nehéz rátalálni..talán nehezebb mint álmaid nőjére/pasijára aki után minden este vágyakozol…szóval próbálunk barátokat szerezni…bár mára ez a szó is szinte csak egy sablon lett.. gondolj csak bele…kik azok a személyek akik bármikor kiállnak melletted…az emberek teljesen elfeledték azt a szót h, összetartás…és sokszor bután azt gondoljuk h, jó ez így…pedig mennyi ígéret, terv valósul meg emiatt….talán a legszomorúbb az h, ezt így elfogadtuk….mert csak… talán azért mert a lelkünk mélyén beletörődtünk ebbe…talán a magánytól félünk…félünk h, egyedül maradunk ha szelektáljuk azokat az embereket akiket a barátunknak hittünk…a mai nap sikerült rájönnöm arra h, akiket barátaimnak hittem már nem az igazi barátaink…szóval ezek a barátaim alakították a személyiségüket…talán úgy hogy ők észre sem vették…ezek a személyiség változások rádöbbentettek arra hogy ezek az emberek nem azok akiket én megismertem…mindenki változik…megpróbáljuk saját hitünket kialakítani…bizonyos érvek miatt..vagy csak szimplán azért mert úgy érezzük hogy nem vagyunk elég eredetiek…szóval mindenki valami miatt változik…van aki csak szimplán egy zenei stílushoz próbálja saját stílusát igazítani..és van aki csak épp az aktuális divathoz..pedig ezzel tesszük a saját személyiségünkben a legnagyobb kárt..hisz mindannyian eredetiek vagyunk…bár talán az ember életébe az eggyik legnehezebb feladat megtalálni saját énjét…szóval eltorzítjuk saját magunkat és közben olyan embereket taszítunk el magunk mellől akinek a hiányát csak később vesszük észre…vagy talán sosem…
3. nap
Az ember életében az egyik legnagyobb kincs a szerelem..ez az érzés mely ha szerencsés vagy boldoggá tesz…persze mint mindennek ennek is vannak árnyoldalai…mert ugye itt van a viszonzatlan szerelem..ez az érzés talán a leggyötrőbb az ember életében…mely szinte ketté hasítja lelkedet…szerelmes nem leszel csak úgy hírtelen egyik napról a másikra…nem egy szórakozó helyen alakul ki a még sosem látott csaj és közted…legalább is nem abban a pillanatban…persze kialakulhat de ez egy zsákba macska…olyan mint a vidámparkokban árulnak…bízol benne hogy olyan kabala vagy játék lesz benne ami legalább annyit ér amennyit fizettél azért a kis barna zacsiért..szóval ha szerencséd van akkor csináltál egy jó üzletet…ha nem akkor belefektettél valami olyasmibe ami soshasem térül meg…pedig tisztába vagyunk a tényekkel de akkor sem tudunk ellenállni ennek az érzésnek…pedig mennyivel egyszerűbb lenne ha az eszünkkel tudnánk vezérelni ezt az érzést….talán kevesebb olyan család lenne ahol a tisztelt apuka veri a családot..de kedvese kitart mellette mert bízik a változásban..mert szereti…gondolj csak bele…mindenkinek megvan az álom nője/pasija…akinek elképzelted a mellbőségét, formás fenekét, egyéniségét…de még is hiába ott van előtted ez az ember néha már szinte az orrod előtt.. nem veszed észre…mert nem érzel iránta semmit…persze lehet hogy „észre veszed” és akár boldogan élhettek amíg meg nem haltok…Mindenki próbálja a kedvesében fent tartani azt a bizonyos lángot…de bele gondoltál már hogy ez lehetséges-e…persze meglepheted egy vacsorával, egy szál virággal…de feltetted már a kérdést magadban h, ezzel megtudnád e menteni a kapcsolatodat…nos valójában nem...ez az érzés a természet fintora..pont ez ami annyira fontos számodra…nem tudod irányítani...ha nem tudod irányítani akkor hogy tudná egy szál virág fent tartani….hisz a virág is elhervad..meg kell tanulnunk az érzelmeinket kezelni…
4. nap
Mostanában mindig rájövök olyan dolgokra amiknek eddig is világosnak kellettek volna lenniük….de ezek olyan szinte már már hétköznapi dolgok h, nem értem eddig miért nem vettem észre őket…..Szóval egyre csak magányosabban érzem magam az emberek között…pedig nem lehetne panaszra okom mert tulajdonképpen mindig lenne kivel lógni…jó persze nem én vagyok a legnagyobb party arc… de vannak emberek körülöttem...igaz ezeknek az embereknek csak égy részét tekintem értelmes embernek..bár ez is egyfajta hülyeség ha belegondolok..hisz lehet ezek az emberek tartanak a legnagyobb seggfejnek..vagy csak egyszerűen leszarnak..úgy érzem magam mint egy marha piacon..az emberek jönnek és megnéznek… én meg csak ott állok magányosan…várom h, valaki eldöntse a sorsomat….tulajdonképpen a saját sorsunkat nem is mi irányítjuk...mi csak termékek vagyunk ezen a kék planétán….tulajdonképpen pont mi alakítottuk ezt így..ma már az emberek nagy része nem úgy választ szakmát h, mit szeretne csinálni…hanem aszerint h, tudja magát eladni..szóval gürizünk….és ha még van egy kis szerencsénk is akkor nem minimál bérért tesszünk mindezt…talán ebből következik az h, a nem anyagi dolgokat már meg se becsüljük….arra hajtunk h, legyen minimum egy 100 négyzetméteres házunk…igaz h, teljesen felesleges mert egyedül lakunk benne.. vagy jobb esetben a párunkkal….persze a párkeresésben is egyre nagyobb szerepet játszik a pénz…persze ezt mindenki tagadja….de mutass egy olyan nőt aki egy 1 szobás lakásban elő sráccal járna…aki rosszabb esetben abban az egy szobában az anyjával lakik..persze tisztelet a kivételnek…nekik ezúton is üzenem h, minden tiszteletem az övék…bár vannak olyan emberek akik önhibájukból nem tudnak kitörni ebből a szoros anyagi helyzetből…talán az ilyen embereknek a legnagyobb bajuk a motiváció hiánya…és ismét kitérhetünk a párkapcsolatokra…ebből is látszik h, a szerelem mennyire körbeszövi az életünket…szóval ha ennek a képzeletbeli srácnak van egy barátnője..akiért látja hogy van miért kűzdeni ebben az életben..akkor kűzdeni fog…jó persze mondhatjuk h, van aki ez sem segít…nos ők valahol olyan szinten elvesztették ezt az életet, vagy talán még meg sem találták ,h nem tudják mit is kezdjenek magukkal…erről jut eszembe ismét a párkapcsolatok anyagi része…szóval az ősidőben a nő a szerint választott párt (szóval igazság szerint mindig is ők voltak sorsdöntők h, kik kivel lesz)h, ki ejti a nagyobb vadat, kinek vannak nagyobb izmai..ugyanis e szerint tudta eldönteni hogy ki az a szerencsés flótás aki családját megtudja védeni és az étellel is eltudja látni..ez mostanra átalakult, mivel ma már nem rohangálunk kőbunkóval…ma már ezeket a javakat pénzzel szerezzük meg…tehát egyértelmű h, minden a pénz körül forog…mi magunk és a kapcsolataink is….talán jobb volt kőbunkóval…..
